Kutyasétáltatási etikett

Lassan, de biztosan alakul a kutyatartási kultúra, de azért még vannak hiányosságok. A kutyasétáltatásnál mindig figyelemmel kell lennünk a környezetünkre, hogy ne zavarjuk meg mások nyugalmát, ne veszélyeztessük testi épségüket.
A teljesség igénye nélkül néhány íratlan szabály:
- Egyik legfontosabb, hogy járdákon, szűk helyeken mindig rövid pórázon, magunk mellett tartsuk a kutyát, a flexi póráz használata pedig tilos. Gondoljunk csak bele, jön egy kisgyerekes család, a kutyánk meg hosszú pórázon van és éppen irányt vált, ezzel könnyedén elsodorhat egy kisebb gyereket, a flexi póráz pedig komoly sérülést okozhat.
- Ne engedjük, hogy kutyánk séta közben más embereket szimatoljon, szatyor, ruházat után nyúljon, esetleg kerékpárosokat vadásszon. Ha tudjuk, hogy valamire érzékeny, akkor az ingerrel való találkozás előtt álljunk meg és vonjuk el a figyelmét pl. jutifalattal.
- Ha valaki megkérdezi, hogy megsimogathatja-e és barátságos a kutyánk, akkor ültessük le és így engedjük ismerkedni. Gyakori, hogy gyerekek váratlanul odaszaladnak, ilyenkor határozottan szóljunk nekik, hogy álljanak meg és először kérdezzék meg, szabad-e.
- Más kutyával való találkozás esetén, kérdezzük meg, szabad-e barátkoztatni, de mindig figyeljünk a pórázon ismertetéssel, mert sok kutya másképpen viselkedik pórázon, mint póráz nélkül. Semmiképpen ne engedjük, hogy a pórázok egymásba tekeredjenek vagy hogy játszani kezdjenek a kutyák.
- Soha ne engedjük kerítésen belül levő kutyákhoz a kutyánkat, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt zavarhatja mások nyugalmát.
- Ne engedjük, hogy kutyánk mások értékeit jelölgesse, pl. külső virágos kert, házfal, kerítés. Az ürülék összeszedése városi környezetben kötelező, a természet lágy ölén véleményem szerint ott lehet hagyni, természetesen akkor, ha nem éppen egy út közepére sikerült.
Összefoglalva az örömteli kutyasétáltatás szempontjait, irányítsuk kutyánkat megfelelően, és mindig legyünk tekintettel másokra! Igyekezzünk úgy sétálni kutyánkkal, hogy mosolyt csaljunk mások arcára, de a legjobb, amikor séta közben folyamatosan azt halljuk azoktól az emberektől, akik szembejönnek, hogy “de okos kutya”, “de jól nevelt kutya”. Na akkor biztos jól csináljuk!