A kutya érkezése a családba 1. – Az első nap
Egy kutya érkezése mindig óriási öröm a család életében. A legtöbb ember izgatottan várja az új jövevény érkezését, visszaszámolja a napokat, mindent előkészít. Aztán eljön a nagy nap, útnak indulunk a kutyáért, és ettől a pillanattól az egész életünk megváltozik. Jó esetben a kutya nem hányja össze az autónkat, és minden gond nélkül érünk haza. A gyakorlott gazdik pontosan tudják, hogy mire készülhetnek az első néhány napban, tisztában vannak vele, hogy késői fekvés, korai kelés, álmatlan éjszakák, amikor a kutya sírdogál, mert nem találja a helyét, folyamatos pisi-kaki takarítás, és sorolhatnám, hogy mi vár még ránk. Semmiképpen nem szeretnék senkit elrettenteni, de azt tudni kell, hogy az első néhány napnak óriási jelentősége van, a kutya egész életére, illetve a kutya és a család kapcsolatára.
Még egy tapasztalt kutyatartónak is kihívást jelenthet egy-egy új kutya érkezése, legyen szó kölyökről vagy felnőttről. Nekem már volt sok „új” kutyám, és nyugodtan ki merem jelenteni, hogy mindig érhetnek meglepetések, mindig jöhetnek olyan új dolgok, amit eddig még egyetlen kutyánál sem tapasztaltunk. Például Mia már a harmadik kölyök hollandjuhászunk, és sokadik kölyökkutyánk, de az első egy hétben olyan kihívás elé állított, amit még soha nem tapasztaltam. Az összes kölyökkori negatív viselkedésmintát előadta, és gyakorlott kutyakiképzőként is nagyon nehéz volt kezelni.
Amikor egy új kutyáért megyünk, mindig jól fel kell készülni. Érdemes megbeszélni a tenyésztővel, állatvédő szervezettel, hogy előtte néhány órával már semmiképpen ne kapjon enni, felnőtt kutya esetén azon a napon egyáltalán ne kapjon semmit. Fel kell készülni rá, hogy a kutya nem jól viseli az autózást, és hányni fog. Nagyon fontos, hogy az autózás a lehető legjobb élmény legyen neki, egy kölyökkutya esetén érdemes a hátsó ülést befedni, és hátra ülni vele. Felnőtt kutya esetén tájékozódni kell, hogy van-e tapasztalat autózással kapcsolatban, van-e szüksége szállító boxra, ketrecre, stb. Ajánlatos papírtörlőt, nylon zacskót vinni, ha hányna a kutya. Kölyökkutya esetén, egész úton érdemes vele foglalkozni. Sok kölyök nagyon hamar elalszik az autóban, van, amelyiknek több idő kell, hogy megszokja az új helyzetet, és van, amelyik rosszul van.
Amikor megérkezünk, nagyon fontos tudni, hogy a kutya nagyon össze lesz zavarodva, hiszen kiszakítottuk a megszokott, biztonságos környezetéből, és teljesen új helyre kerül, számára ismeretlen zajokkal, tárgyakkal, emberekkel, illetve állatokkal. Ha felnőtt kutyát veszünk magunkhoz, már kialakult szokásai vannak, amellyel kapcsolatban előzetesen kérdezzük meg az előző tulajdonost, befogadót, és készüljünk fel rá. Kölyökkutya esetén más a helyzet, hiszen amikor hozzánk kerül, élete első nagy változásán megy keresztül. Nagyon türelmesnek kell lenni vele, de semmiképpen nem szabad túlzottan félteni, vagy mindent megengedni neki.
Ahogy hazaérünk, hagyjuk neki, hogy felfedezze az új terepet. Ez minden kutyánál más ütemben történik. Vannak nagyon magabiztos kölykök, vannak óvatosabbak, és vannak félősebbek. A lényeg, hogy legyünk ott velük, de hagyjuk önállóan ismerkedni a területtel, ha udvarról, ha lakásról van szó. Utána készítsünk elő egy kis jutalomfalatot, valami nagyon finomat, például virslit karikázva, és egy-egy darabbal jutalmazzuk meg, hogy feloldódjon.
Ha gyermekek is vannak a családban, előre tisztázni kell velük a szabályokat. Az első nap semmiképpen ne nyaggassák a kutyát, se a gyerekek, se a felnőttek, ha a kutya odamegy hozzájuk, akkor megsimogathatják, de ne kergessék, ne hajkurásszák, ne akarjanak mindenáron játszani vele. Minden kutya előbb-utóbb hozzászokik az új környezethez, és akkor el lehet kezdeni a játékot, tanulást. Ez akár néhány napot is igénybe vehet.
Később mutassuk meg a kutyának a már előkészített helyét, kutyaházat, vagy fekhelyet. Amikor megnyugodott, etessük meg, és mivel valószínűleg addigra már nagyon fáradt lesz, hagyjuk pihenni, ahol jól esik neki.
Következő cikkemben az első napok teendőiről lesz szó kutyánkkal, valamint a szabályok felállításáról, amelyek meghatározzák a kutya és a család további közös életét.